Kedves Olvasók!

 

A mai nappal elindítunk egy cikksorozatot, melynek célja bemutatni az éles kézi lőfegyverek világát azoknak, akiket ez érdekel, de nincs kedvük vaskos könyveket bújni.

Az első részben néhány “definícióval” kezdjük, hiszen egyrészt sok tévhit kering a világban főle a filmek miatt, másrészt segíti a későbbi cikkek megértését.

  • Revolver: ez kizárólag a forgópisztolyokat jelenti, melyek ún. forgótárral rendelkeznek. Más fegyvert nem hívunk így!
Klasszikus revolver: Smith & Wesson M36
  • Öntöltő fegyver/pisztoly: a lövés kiváltás után a fegyver önműködően felkészül a következő lövésre (kiveti a hüvelyt és újra tűzkésszé válik a fegyver). Lényegében az a pisztoly, ami nem revolver (ahol az ujjunk erejével mozgatjuk a szerkezetet), az öntöltő pisztoly. Más fegyverekre is igaz ez a szabály, tehát egy géppisztoly is öntöltő. A szekrénytáras meg maroktáras kifejezéseket tessék elfelejteni!
Klasszikus öntöltő pisztoly: FN Browning High Power
  • Ismétlő fegyver: az, ahol több lövést adhatunk le újratöltés nélkül, de az ismétlést nekünk kell elvégezni. Ilyenek a forgó-tolózáras puskák, vagy a sörétes puskák, amelyeknél az előagy mozgatásával tesszük újra tűzkésszé a fegyvert.
Egy ismétlőfegyver, a sörétes Remington 870
  • Géppisztoly: ez a pisztoly lőszert tüzelő, sorozatlövésre alkalmas fegyvert elnevezése. Például ilyen a HK MP5 és az UZI.
Navy Seal alakulat HK (Heckler & Koch) MP5 géppisztolyokkal
  • Gépkarabély: ez a sorozatlövésre alkalmas, de ún. köztes lőszer tüzelő fegyver elnevezése. A köztes lőszer a pisztoly lőszereknél jelentősen erősebb, de a puska töltényeknél gyengébb muníció. Ilyen fegyver például az M4, M16 vagy éppen az AK 47.
M4-es gépkarabély
  • Géppuska vagy golyószóró: ez lényegében annyiban tér el a gépkarabélytól, hogy erősebb töltényt lő, illetve legtöbbször töltényhevederről működik. Gyakran csak sorozatlövésre alkalmas. Több fajtája van, könnyű és nehéz géppuska, mely utal a teljesítményre és a méretekre. Ilyen fegyver az M60 vagy az FN M249 Minimi és az RPK is.
FN M249 Minimi könnyű géppuska
  • Huzagolás: ez egy csavart minta a cső belsejében. Célja, hogy forgó pályára kényszerítse a lövedéket, mert így az stabilabban repül. Tehát a huzagolt fegyvercső belső geometriája nem kör, hanem inkább sokszög alakú. A sörétes fegyvereknél nincs huzagolás. Huzagolásból is többféle létezik, számít, hogy milyen a “menet” emelkedése, hány barázda van stb. A huzagolás egyedi nyomot hagy a lövedéken, olyan ez a fegyvernél, mint az ujjlenyomat az embernél.
Huzagolásprofil-típusok
  • Töltényhüvely: a töltény tokja, azon rész, mely tartalmazza a lőport, a csappantyút és magát a lövedéket. Legtöbbször rézből vagy acélból készül, de újabban kísérleteznek műanyag hüvelyekkel is. Ez nem repül ki a csőből!
  • Lövedék vagy golyó: számtalan fajtája létezik a felhasználási céltól és az adott jogi környezettől függően. A leggyakrabban használt kifejezéstől eltérően szinte soha nem golyó alakú a modern lövedék. Vannak gumi, köpenyelt, expanzív (becsapódás után szétnyílik), gyújtó, robbanó, páncéltörő lövedékek. A Genfi Egyezmény szerint a hadviselésben, kézifegyvereknél az ún. FMJ (Full Metal Jacket) az elfogadott. Ez azt jelenti, hogy a lövedék magját tejesen befedi egy fém köpeny. Ezt a konstrukciót a rendkívüli átütőképesség, ellenben rossz stophatás jellemzi. Önvédelemre emiatt nem ajánlható, hiszen a támadóra nem adja le az energiáját, hanem inkább átmegy a célon (esetleg egy ártatlan civil fejét viszi szét pár utcával arrébb). A Magyar Rendőrség is ilyet használ…
FMJ lövedék metszete, valamint expanzív lövedékek
  • Kaliber: ez a fegyver csövének űrmérete. Európában mm-ben (9 mm) adják meg, az USA-ban pedig Inchben (45-ös, ami 0,45 inch átmérőjű). Nagyban meghatározza, hogy konkrétan milyen lőszerrel üzemeltethető a fegyver. Adott kaliberhez számos gyártó készít igen sok típusú lőszert. Ha van egy 9 mm-es Luger kaliberű pisztolyom, akkor abba bármilyen gyártmányú és típusú töltényt használhatok, ha az hivatalosan 9 mm-es Luger paraméterekre készült. Vannak kaliberek, melyek más kaliberekkel felcserélhetők, egy 357-es Magnum fegyverből kilőhető mondjuk a 38-as Special kaliber töltényei is. Nagyon oda kell figyelni, hogy mivel töltjük meg stukkerunkat, mert lehet, hogy belemegy a töltény a fegyverbe, de könnyen az arcunkba robbanhat a cucc.
  • Magnum: ez az egyik kedvencem. Az ultrabrutál fegyver az Magnum, mondja a laikus. Nos, a Magnum kifejezés leginkább emelt teljesítményre vagy a jégkrémre utal, de ez nem egy márkanév, sem pedig egy konkrét fegyver. Pl. a 357 Magnum egy kaliber, amit nagyon sok fegyver használ. Ez valami olyasmi, mikor azt mondjuk az autóknál, hogy turbó.
Málnás Magnum :)
  • 9 mm-es Para: na egy hungarikum és teljesen téves kifejezés, mert mondják ezt a „hozzáértők” fegyverre is meg lőszerre is. Tegyük tisztába! Létezik egy olyan fegyver, hogy 9 mm-es Parabellum, amit 2. Világháborúban használtak a Németek. Ehhez a pisztolyhoz kifejlesztettek egy akkor új lőszert/kalibert is, melyet ugyanígy hívtak. Manapság ez a kaliber a legelterjedtebb az öntöltők pisztolyok között (pl. Beretta 92), de a szakirodalom már inkább 9 mm Lugernek (nem Ruger!) hívja a tervező után. A Parabellum egyébként a Si Vis Pacem Para Bellum (ha békét akarsz, készülj a háborúra) latin kifejezésből ered, a Németek szerették ily módon elnevezni a hadi cuccokat. Tehát manapság a 9mm-es para már egy kalibert jelent elsősorban, nem konkrét fegyvert. Kínnal teli röhögésben török ki, mikor a híradóban elhangzik, hogy “egy 9 mm-es Parabellum pisztolyt találtak az elkövetőnél” és a képen egy FÉG gyártmányú P9R típusú pisztoly van, melynek csak a kalibere “para”.
9 mm-es Parabellum pisztoly és a hozzá tervezett töltény lövedék típusai
  • Szán: ez az öntöltő pisztolyok felső, lövés közben mozgó fődarabja. Ezt húzzuk hátra csőre töltéskor, lövés közben igen nagy sebességgel mozog, a helyretoló rugó rántja vissza eredeti helyzetébe.
  • Tok: ha a fegyver fődarabnál használjuk a kifejezést, akkor pisztolynál az a rész, amin a szán fut, végül is ezt fogjuk. Vállfegyvereknél a szerkezetet tartó vázat nevezzük így.
  • Irányzék: ennek segítségével célzunk, vannak mechanikai és optikai irányzékok. A mechanikai irányzék áll egy célgömbből a fegyver elején és egy nézőkéből a fegyó a szemhez közelebbi oldalán. A kettő közötti távolság (irányzóvonal) minél hosszabb, annál pontosabb lehet a célzás, ezért szokott a fegyver két legszélső pontján lenni. Az optikai irányzékok nagyítással, éjszakai megvilágítással rendelkezhetnek a felhasználási céltól függően.
  • Ballisztika: a mozgásban lévő (repülő) testek röppályájának tana.
  • Lángrejtő: ez egy, a csőre szerelt alkatrész, mely lyukakkal, bevágásokkal van teli. Azt a célt szolgálja, hogy a lövéskor kicsapódó lángot elterelje, ezáltal kevésbé legyen látható mások számára, valamint ne vakítsa el annyira a lövészt. Igyekeznek úgy kialakítani, hogy a hátrarúgást is csökkentse a gázok megfelelő irányba való terelésével.
  • Csőszájfék/kompenzátor: szintén a cső torkolatára szerelik, hasonlít a lángrejtőre. Célja olyan irányba terelni a kicsapó lőporgázokat, hogy annak ereje ellensúlyozza a felcsapást. Egy hatékony csőszájfék akár 30-40%-kal is csökkentheti a hátrarúgást.

Folytatjuk…

 

by TOM