Biztonságpolitika

2012worldpressphotoswinner01.jpg

Az égő szoros, avagy az Iráni helyzet 3.rész

0

Tisztelet Olvasó,

ahogy telnek a napok egyre jobban fokozódik a helyzet a Közel-Keleten.

Már nem csak a Perzsa (Arab)- öbölben súlyosbodik a helyzet, hanem a földközi tenger térségében is.

Az „arab tavasz” eseményei egyre jobban elmérgesítik a helyzetet Szíriában. Ez nem csak helyi konfliktust tud okozni, hanem már a térségen kívül is fejfájást idéz elő…

Mi is az „arab tavasz”?

bp1

2010-2011 között Afrika északi részén és a Közel-Keleten végigsöprő tüntetés sorozatot, forradalmakat szokták ezen a néven illetni.

2010-ben Tunéziából indult, egy szerencsétlen ember végső elkeseredésében felgyújtotta magát, mert nem tudta megoldani a megélhetését. (zöldség és gyümölcsárus volt és a hatóság lefoglalta az összes vagyonát…)

Maga az „arab tavasz” rengeteg országot érintett volt ahol viszonylag békésen és a meglévő hatalom maradt meg, és voltak / vannak olyanok ahol teljesen új társadalmi berendezkedés jön – jött létre.

Észak Afrika és a Közel-Kelet

Országok:

Tunézia, Szaúd-Arábia, Algéria, Jordánia, Egyiptom, Mauritánia, Szudán, Szíria, Omán, Jemen, Marokkó,

Irak, Bahrain, Líbia, Izrael és Irán

      Azonban elmondható, hogy ezekben az országokban elsősorban nem vallási célok miatt történtek az események, hanem szociális és gazdasági okok miatt. A nagy munkanélküliség és az élelmiszer hiánya majd annak jelentős áremelkedése feszültségeket hozott. Ezekben az országokban stabilnak mondható állami berendezkedések voltak-vannak.  Már évek óta tudható, hogy itt a felszín alatt jelentős ellentétek vannak a különböző vallási,gazdasági és kulturális népcsoportok között.

Nagyon sok fiatal végzett iskolát és szerzett diplomát számukra az idegen nyelvtudás már nem jelentett gondot és az informatikai ismeret is megvoltak ahhoz, hogy naprakész információk legyenek a világ minden pontjáról. A különböző közösségi oldalak és média lehetőséget biztosít a napi hírek és események megismerésére, függetlenül az állami médiából beszerezhető hírektől amik jelentős cenzúrázáson mennek keresztül. Ezek a lehetőségek hozzájárultak az események alakulásához. Persze itt meg kell jegyezni, hogy sok olyan csoport is részvett a forradalmak és tüntetéssorozatok szervezésében akik maguk is terrorista kapcsolatokkal vagy akár terrorista cselekményekkel hozhatók kapcsolatba.

Tunisia Riots Tunézia is egy jó példa a változásokra, hiszen nagyon jelentős turisztikai bevételei voltak az országnak, és kedvelt utazási cél volt az európai emberek számára. A mai viszonyok esetében már sok figyelmeztető jelet lehet észrevenni az országgal kapcsolatban. Egyre több keresztényt ér támadást, és a politikai (katonai, rendőri) vezetés egyre jobban támogatja ezeket a támadásokat, így már a turisták se lehetnek biztonságban. Ez azért fontos, mert jelentős bevételi forrástól esik el az ország, ami még nagyobb elégedetlenséget szül, így növelve a szélsőséges erők térnyerését. Az iszlám megerősödése révén egyre nagyobb annak a veszélye, hogy demokrácia helyett iszlám törvények alapján működő állam jön létre, és teljesen az iszlám törvénykezés lép életbe vagyis bevezetik a Saria alapuló jogrendszert.

libia_war11Másik példaként lehetne Líbia, a helyzet teljesen más mint ami Szíriában most van, de mégis vannak közös pontos. Líbia esetében az olaj és gazdasági pénzügyi hatalom kérdése volt az amit kezelni kellett a USA és az EU országok vezetőinek.

Az olaj mindig eljutott az EU-ba és a világpiacra emiatt Khadafi már nem is volt olyan rossz vezető az USA és az EU szemében. Azt azonban látni kell, hogy döntési kényszerbe került a NATO vagy támogatja az egyik felet vagy teljesen elveszíti befolyását az országban. Ez csak azért gond, mert Líbia a világ olajtermelésének közel a 2% felett rendelkezik, ami igen jelentősnek mondható. A választás azért is volt nehézkes a (USA, EU-NATO számára), mert mind az Orosz mind pedig a Kínai nagy olaj vállalatok számára lehetőséget adott a piaci részesedésük növelésére vagy a nem létező piacra való betörésre.

Mivel a NATO gépek nélkül nem sikerült volna elérni a kitűzött célokat, mármint Khadafi rendszerének megdöntését ezért most ezek országok nagy olaj vállalatai kerültek jó pozícióba. Amire nem számítottak az az Iszlám jelentős megerősödése a térségben, vannak olyan területek ahol a szélsőséges iszlám támogatása eléri a 40%-ot a társadalomban. Ez kitűnő lehetőségeket teremt azoknak a radikális csoportoknak akik terroristákat, önkéntes merénylőket képeznek ki saját céljaikra.

 Ezekről az eseményekről könyvet lehetne írni, de inkább áttérek a mostani fontos helyszínre Szíriára.  (nem szeretnék saját elfoglaltságom miatt lemaradni az eseményekről, ezért belekezdek)

  Miért pont Szíria? Miért ez a fontos?

sziria   732px-Syria_Topography

Maga Szíria stratégiailag fontos a Közel-Keleten. Nincs jelentős olaj készlete, nem dúskál egyéb ásványkincsekben. Területe 185 180 négyzetkilométer, éghajlata szubtrópusi klíma, de ez területenként kicsit eltérhet a tengerparton mediterrán éghajlatot találhat az utazó. Legnagyobb folyója az Eufrátesz vízkészletének a 80%-át teszi ki.

Líbiával ellentétben itt a fontos az a kapcsolat ami a volt Szovjetunóval alakult ki és ami átöröklődött a Putyini Oroszországra is. Az egyetlen stratégiai támaszpont amivel az oroszok rendelkeznek a Földközi-tengeren itt található, amennyiben ezt elveszítik gyakorlatilag kiszorulnak a térségből. russian-naval-base-tartus-google-earth

Katonailag ez egyet jelenten, hogy nem tudnak erőt demonstrálni a térségben és nem tudják a gazdasági érdekeiket megvédeni. Az orosz flotta egyik egysége már meg is érkezett Tartusz kikötőjébe ezzel is jelezve, hogy kiáll a szíriai vezetés mellett. Líbia esetében az ENSZ-ben nem volt orosz vétó, de Szíria esetében igen, és egyértelmű a külpolitikai irány is amit az oroszok képviselnek a Szír kérdésben. Mind a külpolitikába támogatják a szír vezetést mind pedig katonai eszközökkel S-300 rakéta rendszerrel,

Yakhont (SS-N26) hajók ellen bevethető rakétarendszer (120-300km-ig) (maga idejében az egyik legjobb eszköz volt, és a mai napig veszélyt jelenthet) fegyverekkel és katonai tanácsadókkal amik már meg is érkeztek az országba.

A tanácsadók szerepe az elmúlt években egyre jelentősebb lett, már az Orosz –Grúz háború is (2008) megmutatta, hogy egy – egy oldalon milyen hatékonyságot tud eredményezni egy tanácsadói különítmény. De nem kell ennyire messzire visszamenni az időben elég csak a Líbiai eseményekig.

Líbiában angol, franci és amerikai tanácsadók segítették a felkelő erőket, melyek a kezdeti szervezetlen milíciából tényleges katonai erővé váltak. Ezek a tanácsadók mindig az adott ország hírszerzésével, katonai vezetésével állnak kapcsolatban. A CIA külön kiképzésben részesíti az ilyen katonákat vagy civil embereket akik az adott területen segítik az érdekek érvényesítést. Halkan jegyezném meg, hogy a CIA képezte ki Oszáma bin Láden is az oroszok elleni Afganisztáni háborúba, sok más Tálib harcossal egyetemben.

A tanácsadók gyorsan képeznek ki alap harci ismeretek nélküli embereket, hatékonyan egyszerűen működő szervezeteket tudnak létrehozni, amiket hatékonyan lehet irányítani.

A másik tanácsadói kör ilyen esetekben a specialisták, aki egy adott eszköz kezelését tudják megtanítani, vagy annak a szintjét emelni. A mostani orosz tanácsadók is ezt a célt szolgálják, a Szíriának eladott orosz fegyverek kezelésében segítenek a katonai vezetésnek. Ez azért kiemelten fontos, mert ha az USA vagy a NATO esetleg Izrael csapást szeretne véghezvinni, akkor egy hatékonyan működő rakétarendszerrel ezt megakadályozható vagy jelentős veszteségek révén vihető végbe.

Szíria szövetségese Irán és a Perzsa (Arab)- öbölben állomásozó amerikai flotta így ki van téve egy esetleges Iráni támadásnak. Egyszerre nem tud két államot támadni, így a NATO csak a földközi tengeren található haderőket képes bevetni, vagy a törökországi támaszpontokról indíthat támadást. image Mivel a szír partokat 300Km közelebb nem tudják megközelíteni, vagy csak jelentős veszélyeknek kitéve magukat (orosz fegyvereknek köszönhetően) ezért a beavatkozás igen kockázatos lehet. Az új radarrendszerek lehetővé teszik a szír katonai vezetés számára, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a török támaszpontok egy részét és Izrael légterét is. Ez olyan fegyvertény, ami kiemelten kell kezelnie a pentagonban található katonai tervezőknek.

Líbiában a harci gépek fölénybe voltak, és a szárazföldi erőket csak támogatni kellett, Khadafi nem rendelkezett erős haditengerészettel és légierővel. Ha csak a lázadókat kellett volna levernie, arra még sok is lett volna. Pont ez adott alapot a NATO beavatkozására (humanitárius segítségnyújtás a civil lakosságnak) ENSZ felhatalmazás alapján (kétséges, hogy tényleg betartottak mindent, az nem civil akinél katonai felszerelés található..szerintem)

A szíriai haderő számokban:

(forrás: globalfirepower.com)

clip_image001 Lakosság

Lakosság:                                       22,517,750 fő
Munkaerő:                                       11,550,588 fő

Katonai szolgálatra alkalmas:             9,939,661 fő

Hadköteles:                                        501,410 fő

Aktív Katona:                                     304,000 fő

Tartalékos:                                         450,500 fő

clip_image002 Földi haderő

Összes szárazföldi fegyver:             25,406 db

Tankok:                                           4,950 db

Gyalogsági harcjárművek:                 6,610 db

Tüzérség:                                        2,160 db

Önjáró löveg:                                      486 db

Rakétatüzérség:                              1,200 db

Mortars:                                          1,510 db

Anti-Tank fegyverek:                        8,490 db

Légelhárító fegyverek:                      3,310 db

Logisztikai járművek:                       8,000 db


clip_image003 Légierő:

Összes légi jármű:                                830 db

Helikopterek:                                        208 db

Logisztikai repülök:                               104 db

 

clip_image004 Tengerészet:

Összes hadihajó:                                  19 db

Kereskedelmi hajók *:                           41 db

Kikötők és terminálok*:                           3 db

Romboló:                                               0 db

Tengeralattjáró:                                      0 db

Fregatt:                                                 2 db

Őrhajók, őrnaszádok:                            10 db

Aknaszedők-aknatelepítő hajók*:             4 db

Kétéltű hajók*:                                       3 db

Partial Sources: US Library of Congress; Central Intelligence Agency

View the 2012 US Military Pay Scale

  folytatás következik…

 

brazil_3_05.jpg

Az égő szoros, avagy az Iráni helyzet 2.rész

0

Tisztelt Olvasó!

Miért is fontos az energia kérdése?

Mert egyre kevesebb van és emiatt egyre többet ér. Akinek van energia tartaléka, annak van hatalma, akinek van hatalma az tud uralkodni másokon.

Hogy miért pont az energia a kérdéses, mert minden az olajra épült a fogyasztói társadalomba, vagyis anélkül nincs megszokott életvitel, nincs megszokott életszínvonal. Azt tudjuk, hogy a jót könnyű megszokni és az ember, a szokásai rabja lehet.

Az energián kívül a víz és a termőföld a legfontosabb biztonságpolitikai kérdés a világon! (ezt majd a következő cikksorozatokban részletezem)

Visszatérve, energia:

A megújuló energia források még nagyon kezdetlegesek és a hatékonyságuk se éri el a kívánt szintet. A fejlődés nagyon impozáns és csodálni való, de azt is látni kell, hogy a világgazdaság szereplői még mindig az olajban érdekeltek.

A megújuló energiaforrások mint a: víz, szél, nap és energianövények még nem terjedtek el, a befektetési alapok, pénzügyi befektetők nem tudnak még tervezni ezekkel az értékekkel. A törvényi szabályozás nem megfelelő volta miatt vagy a gazdasági és / vagy technológiai hátrányok miatt.

Vizi erőművek:

brazil_3_05Szélerőművek: 0c11165514c1becbdfcf982171de-grande

Naperőművek:

640px-Solarplant-050406-04 Energianövények:

keteves_energiafuz

Másik jelentős energia forrás az atomerőmű. Milyen érdekes, hogy Irán aki az egyik legnagyobb olaj készlettel rendelkezik atomenergiába fektet, nem csoda hiszen ez hosszútávon nagyon jó energia forrást tud biztosítani. Bár itt érdemes megjegyezni, hogy jelentős veszélyforrást jelent a környezetre és az emberiségre nézve is, de egy jó rendszerbe megépített erőmű és karbantartott az jó befektetés. A polgári használatban a “békés atomenergia” nem tiltott egyetlen egy ország számára se, így Irán számára is elérhető technológia.

Az atomsorompó-egyezmény kimondja, hogy atomfegyverrel rendelkező államok nem adhatják át más államoknak atomfegyvereiket és segítséget sem nyújthatnak ezek előállításához. Ehhez az egyezményhez több mint 100 ország csatlakozott ENSZ szerződés révén a 1970-től van érvényben. Milyen meglepő, hogy Izrael egyedüliként nem csatlakozott ehhez az egyezményhez. Mint ha hinni lehetne azon értesüléseknek, hogy Izrael már rendelkezik kisebb atomfegyver arzenállal. (sokan vádolják emiatt az USA-t, hogy kettős mércét alkalmaz, nem is alaptalanul…)

Akkor ez, hogy is van? Irán békés atomenergiát szeretne, de nem lehet neki?

Sok forrás és kormányhivatal arról beszél, hogy Irán nem csak békés felhasználásra szeretné használni az atomot, hanem háborús célokra is és 4-6 bombára elég készlettel rendelkezhet, vagy fog rövid időn belül rendelkezni.

Mi ezzel a gond, hogy ha Izraelnek is van?

Izrael esetében nincs hivatalosan elismerve az atomfegyver megléte, illetve használhatósága igen korlátozott lenne. A területi adottságok miatt, és a politikai következmények miatt is. Ha netalántán Izrael valami “csoda” folytán rendelkezne atomfegyverrel és azt be is vetné egy ellenséges hatalommal szembe, könnyen egyedül maradna a világban ami a zsidó állam azonnali végét jelentené, és persze a zsidóság meghurcoltatását (ezt senki nem akarhatja).

Az olaj kérdése:

Mivel a hordónkénti olajár 100 USD körül mozog, így ez igen magasnak mondható amikor a kitermelés még mindig 28-40 USD között mozog átlagosan. Természetesen ez jelentősen függ a kitermelési technológiától és földrajzi viszonyoktól. Az igények egyre nagyobbak amit nem tudnak pótolni még az alternatív energiahordozók, emiatt igen nagy a kereslet főleg Kína az aki jelentősen emelte az energia behozatali igényeit. Gazdasági növekedésének fontos eleme az energia szükségletének kielégítése és biztosítása az ipara számára.

Irán gazdasága az olaj kitermelésére épült, ha az EU szankciók (röviden, az EU nem veszi meg / át az Iráni olajat) tartósan megmaradnak, akkor nem lesz fedezet a költségekre és a gazdaság teljesen össze fog dőlni, ami csak az iszlám szélsőségeseket fogja erősíteni. Az EU esetében más lehetőség nincs, hiszen nincs egységes EU haderő amit be lehetne vetni nyomásgyakorlásra vagy erő demonstrációra.

 Az USA a mai napig ezt használja mikor tengeri anyahajó kötelékeket irányít a Per5thfleetsza (Arab) öbölbe. Itt állomásozik (Bahrein) az 5 flotta, ami jelentős haderőt képvisel.

A flotta nagysága lehetővé teszi a katonai válasz / megelőző csapás mérését az öböl területén és még az Indiai-óceánon is.

 A térségben a Szaúdi olaj az ami stabilizálni képes a kiesett termelést, és mivel az USA-EU (NATO) szövetségese ezt meg is fogja tenni, erről biztosította az EU és a világgazdaság szereplőit is.

050816-N-9563N-006

Ez azért fontos mert így a szankcióknak van / lehet eredményük, hiszen a világpiacon nem emelkedett jelentősen a nyersolaj ára, de Irán esetében ez markáns kiesést jelent a bevételi oldalon. A térségben jelentős az Amerikai gazdasági (olaj cégek révén) tevékenység, és mit köztudott az amerikai elnök választásban is jelentős támogatást kapnak a jelöltek ezektől a lobbi csoportoktól.

Maga az energia kérdésben Kína szerepe fontos, mint felevő piac természetesen meg fogja védeni az érdekeltségeit, Irán erre építhet, ,hiszen ez Líbia esetében is bejött. Bár ezt Kadhafi (Moammer Kadhafi) már nem érhette meg. Kína tengeri erejét már a szomáliai kalóz tevékenység megfékezésében is bizonyította, idő kérdése mikor irányít jelentős hadi erőt a Perzsa (Arab) öböl területére. A Hormuzi-szoroson halad át a tengeri szállítás több mint 20%-ka, amit mindenki meg szeretne védeni. Az látható, hogy az olaj menyire fontos a térségnek, hiszen ebből mesés gazdagság értek el országok. Erre jó példa Dubai.

blog-dubai

Amíg az energia kereskedelme megoldott igazából nem kell félni a régióra kiterjedő háborúra. A Közel-kelet viszont nagyon sérülékeny, ennek egyik oka az iszlám a másik ok a gazdasági függés az olajtól. Amennyiben, a Hormuzi-szoroson a közlekedés lehetetlen lesz, világméretű gazdasági hatást fog szülni (hiány lesz a nyersolajból és az ára is közel a duplájára emelkedhet, ez teljes recesszióba taszíthatja a világgazdaságot), emiatt a NATO be fog avatkozni, és a térségben olajat exportáló országok is, hiszen az ő gazdaságuk is ki van ennek téve. A kitermelés emelése nem fog segíteni, hiszen a kereskedelem csak vezetékes szállításban térülne meg, és nem mindegyik ország rendelkezik ilyen szállítási lehetőséggel. Egyiptom jó példa (Izraelbe szállító földgáz vezetéket robbantottak fel több alkalommal) , hogy néhány elszánt terrorista milyen gyorsan meg tudja akadályozni a szállítást, a vezeték felrobbantásával.

Folytatás következik….

mapb61b92e63618.jpg

Az égő szoros, avagy az Iráni helyzet 1. rész

0

Tisztelt Olvasó!

Miről is szól ez a mostani helyzet, és mit is hozhat a jövő a Közel-Keleten.

Sokan elég egyszerűnek gondolják a helyzetet, hiszen csak az atomfegyverekről van szó és az atomfegyver kifejlesztéséről szólnak a hírek. Ennél azért jelentősen többről szól a Közel-Keleti helyzet.

Az egyik legfontosabb pont: a Hormuzi-szoros

Hormuzi-szoros

Miért is, hiszen béke van, és jelentős vagyonok halmozódtak fel ebben a térségben, éppen ez jelenti a gondot, hogy az energia készletek jelentős része a közel keleten található. Az USA már két háborút is megvívott emiatt, és Izrael is több háború alatt szerezte meg azokat a területeket amik most instabillá teszik ezt a térséget.

Tehát nézzük meg mi is van még itt, ami ennyire instabil helyzetet eredményezett az atom kérdésen kívül.

1. Energia hordozók kérdése a térségben.

2. Gazdasági világválság és a gazdasági hatalmak erőátrendezése a világban.

3. Az “iszlám tavasz” hatásai.

4. Az iszlám szerepe és térnyerése a jövőben, szemben Izrael érdekeivel.

5. Politikai, katonai és gazdasági hatalom kérdése, kié legyen a vezető szerep a közel keleten?

6. Globalizáció hatásai, elszigetelt államok sorsa és jövője?

Mindezek a kérdések jelentősen befolyásolják a térség politikai és hatalmi kérdéseit egy olyan világban ahol talán már gazdaságilag érdemes háborúkat vívni és nem katonai erővel.

Alapok:

Közel-Kelet országai:

Irak

Irán

Izrael

Jordánia850px-Middle_east_graphic_2003

Kuvait

Libanon

Palesztina

Szíria

Bahrein

Egyesült Arab Emírségek

Egyiptom

Jemen

Katar

Omán

Szaúd-Arábia

Törökország

Megfigyelhető, hogy az országok gazdasági helyzete jelentősen eltér egymástól, ami feszültséget okoz még az “iszlámon” belül is. Maga az iszlám irányzatai is országon belül okozhat problémát arról nem is beszélve, hogy emiatt már háborúztak egymással.

Másik jelentős biztonságpolitikai kérdés a Kurd helyzet, amit már több évtizede nem tudnak megoldani az érintett országok.

A Kurd népesség több ország területén él, létszámukat 27-38 millió közé teszik, pontos adatok nem ismertek. Színes kultúrával rendelkeznek és nagyon jelentős történelmi múlttal. Az iszlám meghatározó szerephez jut mind a történelmükben mind a napi életükben.

958px-Kurdish_86

(Erről majd bővebben az iszlám szerepe és térnyerése a jövőben részben foglalkozok.)

 

Fontos momentumok a közelmúltból:

 

Talán a legfontosabb incidens ami a mostani helyzetre a legnagyobb nyomást gyakorolja az, az Irak – Iráni háború. Maga a háború 1980 szeptemberétől 1988 augusztusáig tartott, de ennek voltak előzményei is.

Néhány fontos előzmény:

1937-es megállapodás a határszakaszról, ami Shatt-el-Arab mentén szabályozza a határszakaszt.

A háború területe, Shatt-el-Arab folyó

1958-ban már fegyveres összetűzések vannak a két ország között, de ezek csak határvillongások (hasonló mint Pakisztán és India között zajlik) ezek elszórtak, ritkán vetnek be komolyabb haderőt.

1975-ben megállapodnak a határvitában, ami egy fontos egyességet takar, ami kihat majd magára a háborúra is (1980-1988), és a mai napig az egyik jelentős akadálya a stabilitásnak. Maga a megállapodás lényege, hogy Khomeini ajatollah kiutasítják Irakból és ezt a vallási vezető az iszlám elleni lépésként értékeli. Ekkor még Khomeini az Iráni ellenzék egyik vezére és vallási vezetője. A két nép között az iszlám is elmélyítette a konfliktust a síiták és a szunniták mind két ország lakói között megtalálhatóak. (ez a mai napig is jelentős gondot okoz a NATO erőinek Irakban)

1979-ben Khomeini ajatollah vezetésével megdöntik az uralkodó rezsimet, a sah-ot elüldözik, és vallási alapú ország vezetés jön létre, teljesen az iszlámra „építve”.

Ebben az évben volt az (USA) amerikai követség elleni támadás is. Ez az esemény is befolyásolta az 1980-1988-as háborút, hiszen az USA Szaddámot támogatta végig a háborúban, jelentős hadianyaggal és tanácsadókkal. (CIA itt erősítette meg Iraki jelenlétét ebben az időben szervezett be sok informátort és építette ki rendszerét, amit a későbbi 1991-es Öbölháborúban majd azt követő 2003-as második Öbölháborúban is felhasznált).

Az 1980-1988-as háború nagyon sok emberéletet követelt, de igazi haszna nem volt.

Egy rövid film
folytatása 2 rész

befejezés 3 rész

Jelentősége abban van, hogy területileg egyik fél se szerzett jelentősnek mondható vagy stratégiailag fontos területeket. Gazdaságilag viszont mindkét fél jelentősen meggyengült. Irak hiteleket vett fel, de katonailag a térség legerősebb hadseregével rendelkezett a háború végére. Ezzel szemben Irán csak a belső gazdaságát tette tönkre, hiteleket nem nagyon vett fel (a térség pénzügyi gazdasági helyzetéhez képest). A háború elszigetelte Iránt, csak Líbia és Szíria tartott ki mellette (ma már mindkét országban jelentős átalakulás megy végbe).

Fontos még a földrajzi és domborzati viszonyokra kitérni.

Mint a háború is megmutatta mag a Perzsa-öböl igen fontos a világgazdaság szempontjából. Hajóforgalma nagyon jelentős, a környező országok és a világ nagyhatalmai kiemelten figyelnek a kereskedelmi útvonalak, hajózhatóságára. Már az Irak-Iráni háborúban is az öböl menti országok hajói más zászló alatt hajóztak. Például Kuvaiti tankerek (USA) amerikai zászló alatt, ezzel biztosítva a védelmüket. Maga a háború ugyan kiterjedt a tankerekre, de a hajózási útvonalakra nem. A II. világháború alatt a németek alkalmaztak tengeri blokádot ami sikeres is volt, a Perzsa-öböl blokádja megbénítaná a környező országokat is, ezzel olyan háborút idézne elő ami már nem csak a térséget, de Európát és az USA-t is érintené.

Maga a Perzsa-öböl 989 km. hosszú átlag mélysége 50-60 méter, hozzávetőleg 233.000 km2 területű. A kereskedelmi hajóforgalom szinte kiszámítható az olajlétesítmények miatt. A legjelentősebb és legfontosabb stratégiai helyszín a Hormuzi-szoros (kb.: 50 km széles szoros) itt haladnak át a tankerek és a hadihajók is. Ezt a területet néhány óra alatt el lehet aknásítani, vagy blokád alá venni.

Nézzük Irán földrajzát:642px-Iran_Topography

Igen nagy területen fekszik (1.648.000 km2), amihez változatos éghajlat és domborzat tartozik. Az országban 4 évszak van (tavasz, nyár, ősz, tél). Emiatt területileg is változatos a hadászati stratégiai pontok meghatározása.

Maga a tengerparti sáv az és az ország inkább dél-keleti területei a könnyen elfoglalhatóak. Északon és nyugaton nagyon nehézkes lenne egy szárazföldi vagy légi hadműveletet sikeresen véghezvinni. A domborzati viszonyok miatt, itt az Afganisztánhoz (Szovjetunó Afganisztáni beavatkozása 1979-1989 között) hasonló helyzet alakulna ki, vagyis jelentős csapatokat kellene erre a területre vezényelni és olyan területen harcolni ahol a technikai fölény nem tudna érvényesülni.

De lássuk kicsit bővebben az energiakérdést a térségben.

Folytatása következik…

Tetejére